Tisztességesnek nevezhető teljesítménynövekedéssel zárta 2022-t a CIG Pannónia: a díjbevételek 42%-os növekedése mellett a profit 8%-kal bővült volna, ha nincs a kormány által tavaly bevezetett pótadó, amely végül a biztosító tisztított profitjának mintegy egyharmadát vonta el: 599 millió forintot. Így végül az előző évinél 28%-kal kisebb, 1,2 milliárd forintos nyereséggel zárta az évet a társaság.
Az éves kötelező felelősségbiztosítási díj 2018-ban átlagosan 37 ezer forintot tett ki, 2022-re pedig 48 ezer forintra nőtt, ami 30 százalékos növekedést jelent 2018 óta. A Netrisk kgfb-indexe szerint pedig idén február elején az éves átlagdíj meghaladta az 51 ezer forintot – közölte a Netrisk.hu. A biztosításközvetítő összeállításából kiderül az is, hogy a biztosítatlan autók után naponta fizetendő fedezetlenségi díj 2018 óta 84-91 százalékkal 650-1400 forintra nőtt. Utóbbit mindenképpen be kell fizetnie az érintett autósoknak, de jobb elkerülni.
Február elején jelent meg a rendelet a lakásbiztosítási piac átalakításáról, amelytől a verseny élénkülését és a korszerűbb termékek megjelenését várja a kormány. Bár a változások csak április 30. után lépnek életbe, máris óriási hatásuk van a biztosítási szektorban – mondta Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kormánybiztosa az InfoStartnak.
Konzervatív, osztalékpolitikára építő növekedést kíván hosszú távon megvalósítani a CIG Pannónia Fedák István, a társaság vezérigazgatója szerint. A Magyar Bankholding fúziós folyamatának befejeztével magasabb fokozatba fog tudni kapcsolni a banki együttműködés, még messze van a cél elérése – mondja. A szakemberrel a biztosítási extraprofitadóról, az infláció hatásairól és a legalább 50%-os hazai biztosításpiaci tulajdonra vonatkozó állami célkitűzésről is beszélgettünk.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac korábbi intenzív versenyére emlékeztető jelenségekre számít a kormány az először 2024 márciusában lezajló lakásbiztosítási kampányban. A sarokkövek már nem fognak változni, így a 20%-os jutalékkorlátot is bevezetik, de a beérkező észrevételeket figyelembe vevő finomhangolások még várhatók a február elején megjelent szabályozásban - derült ki egy mai sajtóbeszélgetésen.
A kátyúkárok kétharmadát az első negyedév során jelentik a gépjármű-tulajdonosok, ezért továbbra is időszerű gondoskodni a kátyúbiztosításról: az évi néhány ezer forintért elérhető kátyúbiztosítás jelentősen növeli a veszélyes úthibák által okozott károk megtérítésének esélyét – figyelmeztetett közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A magyarok többsége nem tudná biztosítási kártérítésből újjáépíteni a viharban, tűzben vagy éppen földrengésben tönkrement házát, mert annyira régi a szerződése, hogy az a jelenlegi értéke töredékét tartalmazza. Kártérítést pedig csak a biztosított összeg alapján lehet kapni. Gyakori, hogy egy ma 100 millió forintot érő ház még mindig a régi vásárlási áron szerepel a szerződésben – figyelmeztet a napokban lezajlott vihar után is a CLB független biztosítási alkusz.
Úgy tűnik, január vége-február elejei időszak évről évre a biztosítók fekete napjai közé sorolódnak. A múlt szombati vihar pusztításai megközelíthetik a tavaly január 30-i orkán okozta károkat. Akkor közel három és fél milliárdos volt a számla, emlékeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Összesen másfél milliárd forintnál is nagyobb kárbejelentési összegre számítanak az MTI-nek nyilatkozó biztosítók a hétvégi viharok miatt.
Eszközeik 39 százalékát, vagyis mintegy 1409 milliárd forintot tartottak 2022 végén magyar állampapírban a hazai biztosítók, és csaknem ennyit hazai vagy külföldi befektetési jegyben. Az MNB hétfőn megjelent biztosítói statisztikai mérleg adatai szerint a biztosítók befektetéseinek értéke csökkent 2022-ben a kedvezőtlen tőkepiaci környezet hatására.
Egyre nagyobb károkat okoz a szélsőséges időjárás hazánkban, ennek ellenére az agrártermelők kevesebb mint fele rendelkezik biztosítással. Beszédes adat, hogy az aszálykárok kockázatát még ennél is jóval alacsonyabb arányban próbálták így mérsékelni. Az állami kárenyhítési rendszer forrásait pedig a jogos kárigények kielégítésére ki kell egészíteni.
Átalakulhat és élénkebbé válhat a lakásbiztosítások piaca, hiszen 2024 márciusától az ügyfelek többek között egy plusz alkalmat kapnak a lakásbiztosítási szerződésük költségek nélküli felmondására - hívta fel a figyelmet a legnagyobb hazai online alkuszcég.
A háztartások háromnegyedének van lakásbiztosítása Magyarországon, meghaladja a vagyonbiztosítási szerződések száma a 3,3 milliót. A most már évente 165 milliárd forintnyi befizetett lakásbiztosítási díjhoz képest azonban nagyon kevés kártérítést fizetnek a biztosítók, gyenge köztük a verseny az ügyfelek kegyeiért, és elkényelmesedett a piac – legalábbis a kormány szerint. A tavalyi ígéretet beváltva ezért most a lakásbiztosításoknál kezdték el a biztosítási piac újraszabályozását, egy friss rendelet alapján meglehetősen vitatható eszközökkel. Központi téma lesz ez a Portfolio március 8-ai Biztosítás 2023 konferenciáján is, érdemes regisztrálni a rendezvényre.
Ahogy 2022 végére már egyértelműen kiderülhetett mindenki számára, a kormány "kezelésbe vette" a bankok után a biztosítási szektort is. Az egyes biztosítástípusok szabályozása is változni fog, ennek első felvonásaként most megjelentek a lakásbiztosítási verseny fokozására vonatkozó elképzelések, szám szerint négy. A témáról részletesen is szó lesz a Portfolio Biztosítás 2023 konferenciáján az illetékes miniszteri biztos és a jegybank szakértőjének a részvételével, érdemes lesz eljönni.
Az elmúlt napok havazása lendületet adhat a nehezen induló síszezonnak. A külföldi utazás megkezdése előtt nem elég csak arra figyelnünk, hogy legyen valamilyen utasbiztosításunk, annak tartalmával, limitjeivel is tisztában kell lennünk - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Tavaly 313 milliárd dollárnyi globális gazdasági kárt okoztak a természeti katasztrófák a világon – tette közzé becslését az Aon biztosítási alkusz. Az összegnek kevesebb mint a fele volt biztosítva – írja a Reuters.
A megemelkedett hozamkörnyezet, a klímaváltozás és a kötelező gyakorlatként felfogható jogszabályi változások jelentik ma a legnagyobb feladatot a biztosítási piac számára – mondta a Portfolio Heti podcastjában Kuruc Péter, az EY biztosításpiaci szakértője. Az adás első felében többek között az infláció és a klímaváltozás hatásairól, második felében pedig a magyarspecifikus tényezőkről beszélgettünk, hiszen a kormány „kezelésbe vette” ezt a szektort is, egyfajta tulajdonosi és szabályozói felforgatóként nyúlva a biztosítási piachoz.
Nagyon változatos képet mutat a közép-kelet-európai régió insurtech piaca: van köztük beágyazott biztosítást kínáló szereplő, dinamikus árazási megoldást fejlesztő szoftvercég, digitális albérlet biztosítás és egy kifejezetten a sharing economyban dolgozókra szakosodott startup is. Feltérképeztük a piacot, és összegyűjtöttük a régió tíz legérdekesebb, nem Magyarországról elindult insurtechjét.
A magas infláció és a finanszírozási költségek növekedése a biztosítási ágazatot is elérte, a szektor szereplői pedig könnyen találhatják magukat abban a helyzetben, hogy díjat kell emelniük, ezzel megkockáztatva az ügyfelek elvándorlását. A biztosítási díjak elszállását legkönnyebben a működési költségek csökkentésével, és új bevételi csatornák megnyitásával akadályozhatják meg, amelyben nagy segítségükre lehetnek a legújabb felforgató technológiák. Cikkünkben sorra vettük, milyen technológiai újításokat vethetnek be a biztosítási szektor szereplői, ha életben akarnak maradni a legzordabb körülmények között is.
2000 és 2021 között 3,1 milliárd forintról 25,3 milliárd forintra növekedett a hazai biztosítók egészség- és betegségbiztosítási díjbevétele. A kárráfordítás díjra vetített hányada 2015-ig 30% körül mozgott, azóta azonban 60% fölé ugrott. A teljes költség valójában még 20-25%-kal több az értékesítési, adminisztrációs, az esetleges késői kifizetések és egyéb felmerülő költségek függvényében - írja elemzésében Szlankó Anna, a KPMG menedzsere.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Itt vannak az ismert részletek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
